afternoon in york - england, uk (www.flickr.com by Paolo Margari)
Yorkshire székhelye Észak-Anglia legszebb városa York. Azok közé a történelmi városok közé tartozik, amelyek szinte maradéktalanul megőrizték régi szépségüket. York belvárosa olyannyira megőrizte eredeti középkori arculatát, hogy a városnéző azt hiheti élő múzeumba csöppent. A szűk kanyargó utcákat, közöttük az egyik legszebbet, a Shambles-t műemléki védelem alatt álló régi gerendavázas házak szegélyezik. A városközpontból kitiltották a gépjárműveket, a kockaköves utcákon kerékpárral közlekednek a diákok.
A várost Ebocarum néven a rómaiak egyik legfontosabb megerősített állomása volt, s itt kiáltották ki császárrá Constantinust 306-ban, aki Britanniát négy provinciára osztották. A római seregek 100 évvel későbbi kivonulása után a szászok Eoforwicra változtatták nevét.
Csaknem egészében megmaradtak az országszerte ritkaságnak számító középkori falai és kapui, amely 4,8 km hosszan húzódik az óváros körül. Katedrálisa a legnagyobb az országban s a legszebbek közé tartozik. York érseke rangban a Canterbury érsek után, polgármestere a londoni főpolgármester után következik. E rangsorolás oka a történelemben keresendő, hiszen York nemcsak a római kori Britannia egyik legfontosabb városa volt, hanem az angol hódítás idejében is az egyik legnagyobb város. York ugyan sokat szenvedett a dánok betöréseitől, de 1000 körül ugyanannyi lakosa volt, mint Londonnak, 30 000 fő. A lakosság számát tekintve 400 évvel később is csak London előzte meg. Ma 105 000 lakosával jelentős iparváros, Anglia legnagyobb megyéjének székhelye.
A vikingek Jorvik néven az elfoglalt angliai területek fővárosává tették York-ot 867-ben. A város ma is őrzi utcaneveiben dán emlékeit, hiszen a viking hódítás idején York stratégiailag fontos viking város volt. Az utcanevek végén ugyanis a „gate” (Davygate, Coppergate, Fossgate, Castlegate) a dán „gáta” szóból származik, melynek jelentése: út, utca. A dán emlékeknek szentelt Jorvik The Viking City a város viking megszállás alatti időszakát mutatja be műtárgyakon keresztül.
A város büszkesége a lenyűgöző szépségű katedrális. A Yorki székesegyház a legnagyobb gótikus templom az Alpoktól északra. 158 méter hosszú, és a kereszthajónál 76 méter széles katedrális dicsekedhet a legtöbb színes üvegablakkal egész Britanniában. Neve ellenére a York Minster (a minster olyan templom, ahol szerzetesek szolgálnak) valójában sohasem volt „minster”. Az itt épült első fakápolnában szentelték meg Edwint, Northumbria királyát 627-ben. A 11. századi normann templom helyén 1220-ban kezdték el a mai katedrális 250 évig tartó építését. Középső tornya 1407-ben beomlott. A déli kereszthajó teteje 1984 júliusában leégett, helyreállítása 2,25 millió fontba került. A katedrálison – köszönhetően a negyed évezred hosszú építésnek – különböző építészeti stílusok fedezhetők fel, ám összhatásában egységesnek tűnik. A templom belseje megsínylette a reformáció és a polgárháború eseményeit, de külseje alig változott, s ma is a perpendikuláris építkezés egyik legszebb példája. Tornyai a Westminster-apátságéira emlékeztetnek, s középső tornya a leghatalmasabb Angliában. A mai katedrális világhírnevét jórészt páratlanul sok (111) régi ólomüveg ablakának köszönheti. Egyébként yorki jellegzetesség, hogy a város 21 templomában több régi ólomrekeszes üvegablak található, mint Anglia összes templomában együttvéve. Az ólomrekeszes ablakok közül nem egy a 12. század végén készült. A tervek elkészítése után a részletgazdag rajzot vasoxid alapú festékkel vitték át a megadott minta szerint kivágott üvegdarabokra, majd a színezéket tüzes kemencében beleégették az üvegbe, és végül a külön-külön megmunkált darabokat ólomrekeszekkel fogták össze egyetlen ablakká. A világosabb árnyalatokat a festék utólagos lecsiszolásával érték el. A világ legnagyobb egybefüggő középkori színes ablaka a York Minster nagy keleti ablaka, amely 1405-1408 között készült. Ólomüvegét John Thorton készítette. A több mint 100 mezőben a Teremtés és a Jelenések könyve kel életre. Az északi kereszthajóban található az Öt nővér, a legnagyobb ablak Britanniában, amelyet a szürke különböző árnyalatai uralnak. A 13. században kedvelt grisaille technika lényege a színtelen üvegre fekete zománccal felvitt minta. A York Minster üvegablakainak különös értékét, művészi kivitelezésük mellett, témáinak változatossága adja. Az ablakok egy részén bibliai történetek láthatók, míg a többin az ablakot adományozó világi személy kívánságának megfelelő jelentek kelnek életre. A nyugati oldalhajóban és a Mária-kápolnában sok érdekes síremlék található, köztük II. Edward fiáé, és azé a Scope érseké, akit IV. Henrik 1405-ben, mint lázadót végeztetett ki. A káptalanterem előcsarnokának latin felirata így szól: „Mint ahogy a rózsa a virágok virága, úgy ez a ház a házak háza”. A nyolcszögletű káptalanteremben őrzik a katedrális kincseit, köztük a szász Ulphus kürtjét és az ugyancsak szász korabeli széket, amelyben az első püspököt szentelték fel.
A katedrálist régi épületek veszik körül, melyek közül a Treasurer’s House (Kincstárnok-ház) eredete a 12. századra nyúlik vissza, jelenlegi formájában jórészt a 17. századból való. Érdemes megnézni régi bútorait és képeit. A városfalak skandináv eredetű szóval „bar”-nak nevezett kapui közül négy eredeti, s három (Bootham Bar, Monk Bar és Walmgate Bar) csapórácsát is megőrizte. A Goodramgate végében áll az egyik legszebb középkori kapu, a Monk Bar. A háromszintes boltozatos építmény hullórostélya a mai napig működik. A bejárat fölötti szobákat a középkorban ki lehetett bérelni, a 16. századtól börtönnek használták. Az Ouse folyó túlpartján is folytatódó városfalak egyik nevezetessége a Micklegate kapu, amely a 14. században épült és arról nevezetes, hogy ide tűzték fel annak idején elrettentő példaként az árulók fejét, mint például 1460-ban a wakefieldi csata után Richard yorki hercegét.
Faragott díszei között figyelmet érdemelnek a betolakodókra követ emelő figurák. A Clifford-torony egy domb tetejére épült, melynek tetején a 13. századi vár egyetlen megmaradt tornya. A dombot még Hódító Vilmos emeltette az eredetileg fából épült várral együtt. A vár 1190-ben egy zsidóellenes pogromban leégett, és III. Henrik (1207-1272) kőből építtette újjá. A torony a várat kormányzó Clifford-családról kapta a nevét.
A Shambles mellékutcájában áll az archeológia tudományát bemutató múzeumnak otthont adó felújított középkori templom. A látogatók régészeti nyomozóként maguk is végigjárhatják az izgalmas utat, amely a leletek felkutatásától az adatok összeillesztésén át elvezetett York viking kori történelmének megismeréséig. A textilkereskedelmet a 15-17. században kézben tartó York Merchants’ Guild (yorki kereskedők céhe) építtette a Merchant Adventurer’s Hall-t, a gyönyörű gerendavázas házat. Díszterme talán legszebb Európában. A falakat díszítő festmények között látható Van Dyck I. Károly feleségét, Henrietta Mária királynét ábrázoló festményének ismeretlen szerzőtől származó 17. századi másolata.
A Yorki Vármúzeumot két 18. századi börtönből alakították ki a pickeringi dr. John Kirk gyűjteményéből kinőtt gazdag néprajzi kiállításnak otthont adó múzeumot. Az 1938-ban megnyitott múzeumban a korhűen berendezett Jakab kori ebédlő, a régi falusi ház és az 1950-es évek lakószobája mellett érdekes a születéssel, házassággal és a halálla kapcsolatos 18.-20. századi hagyományokat bemutató rész is. A kiállítás leghíresebb látványossága a rekonstruált Viktória kori utca kirakatokkal. Ebben a múzeumban található az 1982-ben, Yorkban talált angolszász sisak is. Népszerű múzeum a „Jorvik, a viking város”, amely a Coppergate utcában, a régészek által feltárt eredeti viking település helyén épült fel. A napfényre került tárgyakkal az új technika vívmányainak segítségével bemutató izgalmas kiállítás lélegzetelállító módon kelti életre a 10. századi viking város régészeti emlékeit és adja vissza a régi idők hangulatát. A National Railway Museum a világ legnagyobb vasútmúzeuma 2001-ben nyerte el az európai Év Múzeuma címet. A vasút közel 200 éves történetét bemutató kiállításon a látogatók kipróbálhatják a váltók állítását, megtudhatják, hogy mi tette Stephenson Rocketjét olyan sikeressé, megismerhetik a 19. és 20. századi egyenruhákat és gördülő szerelvényeket, megnézhetik Viktória királynő vonatát, de megcsodálhatják a legmodernebb újításokat is.