Három igen különböző táj képe fogadja a látogatókat Kelet-Közép-Angliában. Nyugaton lápvidék és a sziklás Peak District érintetlen és vad szépsége, középen az alacsonyan fekvő alföld iparosodott városai, keleten pedig a lapos tengerpartig futó dombok között megbújó falvak mészkőből épült házai kínálnak látnivalót az arra utazónak.
A térség arculatát a vidékies és városias területek együttes jelenléte határozza meg. Fürdővárosok, történelmi falvak, főúri otthonok és kormos gyártelepek, zsúfolt lakónegyedek váltakoznak a festői tájon, amelynek mai képét elsősorban az Ipari Forradalom formálta.
Az első ember a történelem előtti időkben jelent meg ezen a vidéken. A rómaiak ólom és sóbányászatba kezdtek itt és kiterjedt úthálózatot fejlesztettek, védelmükre pedig erődöket építettek. Az angolszász és a viking hódítás emlékét több helyiségnév is őrzi. A középkor virágzó gyapjúipara gazdaggá tette a városokat, mint például Lincolt, ahol a fennmaradt sok lenyűgöző ház ma is csodálatot kelt. A térség a Rózsák háborúja és a polgárháború éveiben véres csaták színtere volt. A régió nyugati felén, a Peak District területén jött létre az első nemzeti park 1951-ben. A Peak District magaslatait kelet felé felváltják a kőfalakkal szabdalt legelők és a védett folyóvölgyek.
Kelet-Közép Anglia az országjárók kedvelt úti célja. Kitűnően jelzett turistautak, pompás vidéki kastélyok és történelmi városok váltják egymást.

Hardwick Hall in Derbyshire  (www.flickr.com by UGArdener)

A derbyshire-i Buxton 300 méter magasan fekszik a tenger szintje felett, ami Angliában egészen különleges fekvésnek számít. Gyógyvize, melyet valószínűleg már a rómaiak is ismertek hatásos gyógyszere a szigetországban igen gyakori reumának, ezért a várost szinte egész évben látogatják a gyógyulni vágyók. Devonshire 5. hercege játszott kulcsszerepet abban, hogy Buxton jelentős fürdővárossá fejlődött a 18. század végén, amikor sok szép neoklasszikus épülettel is gazdagodott a város. Ekkor épült a város szélén, eredetileg istállónak, a Devonshire Royal Hospital (1790) és a Bath Royal Cresentjének mintájára a Crescent (1780-1790). Az óránként 7000 liter vizet adó forrás palackozott vizét (Buxton water) országszerte árulják, de a forrásvízzel szemközti nyilvános ivókút, a St. Ann’s Well csapjából is ez folyik. A Crescent mögött áll a gyönyörűen felújított Operaház, a nyári zenei és művészeti fesztivál helyszíne, és a Pavilon parkra néző 19. századi vasból és üvegből készült Pavilion.
Devonshire 4. hercege számára épült 1678 és 1707 között Chatsworth House, az egyik legszebb főúri otthon Nagy-Britanniában. A barokk kastély a régi Tudor-kori udvarház helyén épült, s a házhoz tartozó tájképparkot Capability Brown tervezte az 1760-as években, majd a palota főkertésze Joseph Paxton fejlesztette tovább a 19. század közepén. A kastély híres gyűjteménye Reynolds, Holbein, Dürer, Murillo, Dolci, Veronese, Tizian, Michelangelo, Leonardo da Vinci és Correggio festményeit és rajzait vonultatja fel. A hatalmas park, amelyet átszel a Derwent folyó, még a Peak District változatos erdős táján is különlegesen szép látnivaló ősi fáival, gazdag vadállományával.
A Tissington Trail (ösvény) összesen 22 km hosszú gyalogtúra rövidített és könnyített változata a Tissinton körül felszedett vasúti pálya nyomvonalát követi. Az út több pontjáról csodálatos kilátás nyílik a White Peak (fehér csúcsok) vidékére. A kútdíszítés derbyshire-i hagyománya a kereszténység előtti időkre nyúlik vissza és a 17. század elején éled fel újra, éppen Tissingtonban, ahol a kútvíz gyógyító erejének tudták be, hogy a falu megmenekült a pestisjárványtól, és hálából feldíszítették a kutakat. A Peak District eseménynaptárában a kútdíszítés ma is ünnepnap, és minden olyan faluban is megtartják, ahol a kutak hajlamosak kiszáradni. A kutakat az Úrnapján, azaz 40 nappal Húsvét után díszítik fel: a kút köré helyezett bekeretezett agyagtáblákat virágszirommal, gabonával és rizzsel ragasztják tele.
Az 1951.ben nemzeti parkká nyilvánított Peak Districtnek két jól elkülöníthető része van. Délen terülnek el a White Peak lágyan hullámzó mészkődombja, északon és nyugaton pedig a Dark  Peak (sötét csúcsok) homokkő sziklái emelkednek ki a zsombékos lápvidékből. Neve ellenére (peak=csúcs) nem különösebben magas a vidék. A Dark Peak területén található Hathersage lápvidéke, amelyet sokan Charlotte Brontë Jane Eyre c. regényének „Morton”-jával azonosítanak.
Derbyshire grófság székhelye Derby, amely 25 km-re fekszik Nottinghamtől. Derby angolszász település, ahova megtalálták útjukat a dánok, de azt megelőzően a Derwent folyó partján, a mai várostól északabbra római erődítmény is volt. A 15. századtól virágzott itt a kereskedelem és a gyapjúfeldolgozás, a 18. századtól a selyem- és a porcelánipar, ma pedig a Rolls-Royce művekről nevezetes. 

Ford at Hardwick, Nottinghamshire (www.flickr.com by Lincolnian Brian)

Bár Nottingham többször is fontos szerepet játszott Anglia történelmében, hírét elsősorban Robin Hood ellenségének, a gonosz nottinghami bírónak köszönheti. A titokzatos földalatti járatokkal átszőtt sziklára épült Nottingham vára ad otthont a Helytörténeti Múzeumnak, és az ország első városi képtárának, ahol Spencer és Dante Gabriel Rosetti munkái is láthatók.
A legendás kardforgató és kitűnő íjász, a sherwoodi erdő Robin Hoodja, történetét számos regényíró és filmrendező feldolgozta. Nottingham közelében éltek a sherwoodi erdőben és onnan csaptak le a gazdagokra, hogy a megszerzett kincseket aztán szétosszák a szegények között. Robin Hood alakját szájhagyomány útján terjedő balladák őrizték meg. Hőstetteit először a 15. században foglalták írásba. A történészek úgy vélik ma, hogy Robin Hood figurájában a középkor feudális uraival szembeszálló törvényen kívüli szegénylegények alakjai ötvöződnek.
A Nottinghami vár lábánál található egy kiskocsma, a Trip to Jerusalem (1189), amely a legrégibb Britanniában, bár az épület egy része a 17. századból való. Neve (Utazás Jeruzsálembe) valószínűleg a 12. – 13. századi keresztes-hadjáratokra utal. A vár közelében több múzeum is várja az érdeklődőket.
Nottingham tekintélyes egyetemi és ipari város, mely szövött áruiról, csipkéiről és dohányiparáról is híres. A város lágy homokkőre épült, melybe a britek annak idején a barlangjaikat vájták. A rómaiak nem jártak ezen a környéken, ám a Trent folyón át érkező angolszászok megtelepedtek itt. Ugyan azon az úton érkeztek a dánok is, mint a szászok, akik 874-ben itt alapították meg öt városuk egyikét. A normann hódítás után épült itt először kővár, a nottinghami sziklán. A város gyakran szerepel úgy az angol történelemben, mint a Wales és Skócia meghódítására induló csapatok gyülekezőhelye. Itt szerveződött az a hadsereg is, amely trónra juttatta a Tudorokat. Az ipari forradalom idején Notthingham volt a gépek terjedése ellen lázadó géprombolók (Rage against the Machines) központja.
A tengerparti Lincolnshire grófság a második legnagyobb Angliában. Székhelye Lincoln, amely a Fens lapos lápvidékének szélén emelkedő szikláról néz le a Witham folyó völgyére. Hatalmas katedrálisának három tornya messzire látszik. Az első erődöt a rómaiak építették itt i.sz. 50-ben, de már a rómaiak érkezése előtt is település volt ezen a helyen. A rómaiak Lindum Colonia-nak nevezték városukat.
A normann hódítás idején London, Winchester és York után Lincoln volt Anglia negyedik legjelentősebb városa. A gyapjútermelő vidék stratégiai fontosságú város volt és a gyapjúkereskedelemből gazdagodott meg. Sok szép történelmi épületével máig őrzi középkori hangulatát. A legtöbb régi ház a katedrálishoz vezető Steep Hill (meredek hegy) mentén látható. A katedrálist, normann alapja ellenére „az angol gótika virágaként” emlegetik. A templomot 1922-32 között restaurálták nagy gonddal. Káptalanterme közelében, ahol a 14. században a parlament is ülésezett, található a Christopher Wren építette könyvtár, ahol a Magna Charta egyik példányát is őrzik. Érdemes még megtekinteni Lincoln várát, a többször átépített normann várat, amelyet 1787 és 1878 között börtönnek használtak. Kápolnájának koporsóra emlékeztető ülései a gonosztevőket figyelmeztetik sorsukra. A vár leglátványosabb része a 19. században épült un. Figyelőtorony (Observatory Tower), melynek tetejéről gyönyörű kilátás nyílik.
Ott, ahol a Witham folyó a Washba ömlik, épült fel Boston városa, melynek eredete igen régre nyúlik vissza: a mai város helyén 655-ben alapított kolostort St. Botolph (Boston neve a Botolph’s Town összevonásából ered). A 13. században Boston Anglia egyik legfontosabb kikötője volt, mára már csak egy emlékeiből élő festői öreg kikötőváros. Az amerikai Boston városát az innen kivándoroltak alapították 1630-ban. Szép időben a St. Botolph’s Church magas perpendikuláris tornyából látható Lincoln katedrálisa is.
Lincolnshire és talán Anglia egyik legszebb városa Stamford, számtalan templomával és György-kori városi házaival, kockaköves szűk utcáinak középkori hálózatával. A középkori templomok (az eredeti tizenegyből öt maradt fenn) tornyainak sokasága miatt Oxford kicsinyített másának tartják. A város történetét bemutató Stamford Museum egyik furcsa ám népszerű látványossága Britannia legkövérebb emberének viasz szobra. Daniel Lambert súlya 336 kilogramm volt, amikor 1809-nrn meghalt Stamfordban a lóversenyen.

William Cecil, Burghley első lordja, I. Erzsébet tanácsadója és 40 éven át hűséges támogatója építette a lélegzetelállítóan szép Burghley House-t 1555 és 1587 között. A terveket valószínűleg ő maga készítette. A tető vonalát kőpiramisok, klasszikus oszlopoknak álcázott kémények és sószóróra emlékeztető tornyok sokasága töri meg. A tető mozgalmasságát a nyugati homlokzat szimmetrikus nyugalma ellensúlyozza. Kertjét és vadasparkját 1760-ban Capability Brown alakította ki. A pazarul berendezett termek falait itáliai mesterek festményei díszítik. A mennyezeti freskókon görög istenek és hősök története kel életre.

Apethorpe Hall, Northamptonshire, Digital IR  (www.flickr.com by Jon S Pagerong)

Northamton városa az azonos nevű grófság székhelye. A város, melyben gazdag brit és római emlékeket tártak fel, a 11 – 17. század között csizma- és cipőkészítőiről volt híres; ma a Central Museum and Art Galery büszkélkedhet a világ legnagyobb lábbeli gyűjteményével. A tágas piacterétől nem messze a Sheep Streeten van a Church of the Holy Sepulchre (Szent Sír temploma), amely a négy angliai kerek templom egyike (lásd: Cambridge).  A várostól 9 km-re nyugatra található Althorp House, Diana walesi hercegnő családjának otthona. Megnézhetjük a házat, a kertet és a szigetet, ahol a hercegnőt eltemették.