Three-Day Kayak and Hiking Tour of the Channel Islands (www.flickr.com by mikebaird)

A Csatorna-szigetcsoport (Channel Islands) területe közel 200 km2, lakosainak száma 110 000 fő. A Channel Islands tulajdonképpen egy szigetlabirintus, melynek jelentős hányada csak apály idején bukkan a víz színe fölé. Közelebb van Franciaországhoz, mint Angliához, ám történelmileg már régen elszakadt a kontinenstől és Franciaországtól.
Victor Hugo egy ideig száműzetésben élt először Jersey majd Guernesey szigetén, „gyönyörű tengeri kerteknek” nevezte el a szigeteket. Homokos strandjaival és festői szikláival valamint történelmi emlékeivel izgalmas turistalátványosságként kínálkozik.
A sziget már a történelem előtti időkben is lakottak voltak, ezt ősember- és mamutcsontok is bizonyítják. Időszámításunk előtti 2000-ben fennmaradtak az ibériai őslakók kőszerszámai is. Az ibériaiakat a gallok, majd a rómaiak követték, i.sz. 933-ban pedig a viking birodalomhoz csatolták a szigeteket az elkövetkezendő 270 évre. A függetlenségét folyamatosan megőrizni próbáló Csatorna-szigetcsoport fokozatosan alakította ki helyi alkotmányát, mely szerint a szigeteken a nagybirtokosok által választott bírák (jurats) gyakorolták a hatalmat. A királyt – hercegi minőségben – kezdetben egy, később két helytartója képviselte, egy Jersey szigetén, egy pedig a többi szigeten.
A folyamatos viking, később francia és skót betörések miatt, melynek során házakat gyújtottak fel, gyilkolták a lakosságot, VI. Sixtus pápa 1484-ben pápai bullában kiközösítéssel és vagyonelkobzással fenyegette meg mindazokat, akik ilyen bűnöket követnek el a szigeteken. Ez a pápai nyilatkozat – leszámítva a polgári forradalom idejét – semlegességet biztosított a szigeteknek 1689-ig. A szigetlakók egészen a napóleoni háborúkig csempészettel és kalózkodással „foglalkoztak”, és ellenálltak az angol vámrendszer bevezetésének. A 19. században már áttértek a békés tengeri kereskedelemre, majd az angol piacok számára kezdtek el mezőgazdasági cikkeket termelni, s ezen kívül a növekvő idegenforgalom fokozta bevételüket. Az I. világháborúban nem szenvedtek el támadásokat, ám a másodikban hosszú német megszállás alá kerültek, és csak a háború befejezésének napján, 1945. május 9-én szabadultak fel. A 20. század második felére módosították a szigeten uralkodó szokásjogokat. A helytartók a ma is képviselik az uralkodót, ám a juratok elveszítették hatalmukat, s ma már csak, mint bírák tevékenykednek. A helyi törvényhozó testületnek ma már csak választott tagjai vannak; határozataik csak akkor válnak törvénnyé, ha azokat a brit uralkodó vagy a Titkos Tanács jóváhagyja. A helytartónak csak felszólalási joga van, szavazati joga nincs. Guernesey kivételével, ahol az angol 1946 óta hivatalos nyelv, a francia nyelvet használják a közigazgatásban (bár terjed az angol), és gyakori a normandiai francia tájszólás. A szigetek közül Jersey a legnagyobb, lakosainak száma hozzávetőlegesen 60 000 fő. Északon sziklás partok találhatók másutt jobbára homokos, strandolásra kitűnően alkalmas partszakaszokat találunk. A sziget fővárosa a 30 000-es St. Helier. Nevét az 1150 körül a környéken épített apátságról kapta. A helyi múzeum melletti dombon áll a napóleoni háborúk idején, egy esetleges partraszállás visszaverésére épült erődítmény, a Fort Regent.  A kikötőből dagály idején hajóval, apály idején egy 1 km-es úton az Esplanade sétányról közelíthetjük meg az 1590-1601 között épült kastélyt, amely Erzsébet királynő nevét viseli. A kastély az egykori apátság helyén áll.
A Channel Islands második legnagyobb szigete a csaknem háromszög alakú Guernesey. Lakossága a hozzá tartozó szigetekkel együtt nagyjából 50 000 fő. A sziget belsejében kevés a látnivaló. Fővárosa Saint Peter Port, 20 000 főt számlál, és csaknem teljesen gránitból épült. Múzeumában a történelem előtti temetkezőhelyekből feltárt tárgyak láthatók nagy számban. Victor Hugo a Hauteville House-ban élt 1855-1870 között és itt írta a Nyomorultakat. A ház berendezése ma is olyan, mint az író száműzetése idején.
A Csatorna-szigetek közül a legszebb Sark. Mindössze öt és fél km hosszú és két és fél km széles szigeten nincsenek falvak, a turistákat szállodák vagy családi panziók várják.
Alderney szigete van a legközelebb a francia partokhoz, mindössze 15 km-re. Egyetlen érdekessége az erődítmények sorozata, melyek közül a legújabbakat a németek építették.