Cambridge Dave, But Not As We Know (www.flickr.com by monkeyleader)

Pontosan nem lehet megmondani, mióta sétálgatnak diákok a Cam folyó romantikus szomorúfüzei alatt, annyi azonban bizonyos, hogy Cambridge Bologna és Párizs egyeteme után egy évszázaddal kapta meg 1318-ban királyi bullával a „studium generale” rangját, s azt a jogot, hogy tudományos fokozattal ruházza fel diákjait. Ebből az időből származik a kollégiumi oktatási rendszer is.  Cambridge és a másik patinás angol egyetemi város, Oxford között még nem dőlt el a kérdés, hogy melyikük egyeteme a régebbi. Oxford egyik történetírója szerint a városban a XIII. században kitört zavargások arra késztettek sok diákot, hogy átköltözzenek Cambridge-be és megalkossák az egyetem magvát. A cambridge-i verzió szerint azonban azért jöttek ide az oxfordi diákok, mert egy már akkor is fennálló iskola ide csábította őket.
A ma körülbelül 110 000 lakosú Cambridge tehát ősi város, ám levegője korántsem áporodott. A kollégiumoknak fönntartott gondosan ápolt parkok, üde parkok és illatos virágok frissítik fel. Különösen szép a város májusban, amikor az egész város sárgállik a nárcisztól. Cambridgeben a látogató az angol királyokra nem, mint keménykezű uralkodókra, hanem mint a tudományok pártfogóira emlékezik.
Bár az utóbbi évtizedekben némi „demokratizálódáson ment keresztül, híven őrzi régi rangját és hagyományait. Új jelenség, hogy már nem kizárólag a kiváltságos osztályok gyermekei tanulhatnak itt, de ősrégi, hogy senkit nem buktatnak meg. Az ilyen kínos eseteket úgy kerülik el, hogy inkább megválnak a diáktól. Cambridge-ben senki nem írja elő a diákoknak, hogy mit tanuljanak, az előadások látogatása sem kötelező, de az a tanár, akinek a gondjaira a kollégium rábízott egy diákot, mindig tudja, hogyan sikerültek a diák házi dolgozatai, nem mulasztott-e órát, és azt is tudja, hogyan figyelmeztesse, ha valami baj van. S, ha ezek után sem sikerülne a vizsgája, úgy tekintik, mintha meg sem jelent volna.
A Cambridge-i egyetemhez 31 tartozik, közülük a Peterhouse (1284) a legrégebbi és a Robinson (1979) a legújabb. A városközpontban fekvő régi kollégiumok legtöbbjének hátához a Cam folyó partjáig futó csöndes park kapcsolódik, melyeket egységesen Backs-nek neveznek. A kollégiumok többségét Viktória királynő korában kevés hozzáéréssel durván átalakították. A kollégiumok épületei általában egy udvarnak nevezett eret fognak körül, és művészien ötvöződik bennük a késői középkortól napjainkig tart 600 év építőművészete.
A diákok ma is, mint évszázadokkal ez előtt, kollégiumokban laknak. A legrégibb kollégium, a Peterhouse College 1284-ből származik. Ebben az időben Cambridge már virágzó város volt, mivel I. Henrik adófizetésre kötelezte a Cam folyó közlekedő hajókat. A város gyorsan növekedett a normann vár falai között. Bár a város lakói és a diákok hosszú ideig civakodtak egymással, hírét egyre inkább a kollégiumoknak köszönhette. Olyannyira súlyossá vált ez a civakodás, hogy 1381-ben a városiak megtámadták a kollégiumokat, a diákok azonban összetartottak, hogy kivívják az önállóságukat és az adómentességet.
A Market Hillen található az 1478-1608 között épült egyetemi templom a St. Mary’s the Great Church. Régi szokás szerint ma is minden este 21.00-21.15 között megszólaltatják a harangokat s a harangszó után annyit kongatnak, ahányadik nap van.  A King’s Parade, a város központja, túlsó oldalán van az egyetem hivatali központja, a Senate House (Szenátus Ház), ahol a végzett hallgatókat avatják. Vele szemben áll az Old Schools (Öreg Iskolák) épülete, mely a nevét onnan kapta, hogy valamikor itt volt a középkori egyetem előadóterme. Sir Christopher Wren tervei alapján készült 1754-1758 között az egyetemi könyvtár céljaira. A könyvtár azóta tágasabb helyiségbe költözött. A King’s Parade dísze a King’s College (Királyi Kollégium és a King’s College Chapel (kápolna). A kollégiumot VI. Henrik alapította 1440-ben, csaknem egy időben az etoni iskolával. Õ maga határozta meg, hogy ez legyen Cambridge legnagyobb épülete. Hossza 88 méter szélessége 19 méter, magassága 29 méter. Az 1446-1515 között épített kápolna legyező boltozatú mennyezet a perpendikuláris stílus egyik lenyűgöző példája. Maga a kollégium a 18-19. századból származó épület. Az udvaron az alapító szobra áll. A kollégium háta mögött szépen ápolt park húzódik a Cam folyóig. A kollégiumok mögött lévő gyepes lankák (backs) Cambridge egyik különlegessége, s bár Oxford építészetileg vetekszik Cambridge-dzsel, parkjainak és pázsitjainak szépségében Cambridge mindenképpen megelőzi versenytársát.
A King’s College nevezetessége a kórusa. VI. Henrik, a kápolna alapításakor kikötötte, hogy az istentiszteleten minden nap 6 kántorból és 16 fiúból álló – akik a kollégium diákjai – kórus énekeljen. A szorgalmi időszakban ez a mai napi g így van. A világhírű kórus hagyományos karácsonyi hangversenyét számos rádió- és televízióállomás közvetíti.
A King’s College másik nevezetessége a főbejárata, a 19. századi gótikus kapu, amelyben megtalálható Rubens oltárképe. A Fehér Nővérek belgiumi zárdája számára 1634-ben festett Háromkirályok imádsága c. festmény 1961-ben ajándékként került ide.
A King’s Parade folytatása (London felé) a Trumpington Street. A kettő találkozásánál érdemes betérni bal kéz felé a Benet Street-be, ahol a St. Benedict’s Church áll. A templom szögletes angolszász tornya egyedülálló az országban. A Trumpington Street bal oldalán van az 1352-ven alapított Corpus Christi College. A helybéli céhek abbéli félelmükben alapították a kollégiumot, hogy az oktatást teljesen kisajátítja az egyház és a nemesség. Főudvara modern, de az 1919-ben restaurált régi udvar (Old Court) szintén megtartotta eredeti hangulatát. A kollégium 1579-ből való kápolnájában néhány szép 16. századi ablakot és padot láthatunk. Könyvtárában ritka kincseket őriznek, köztük az Angolszász Krónika legrégibb kéziratait.
A közelben van a St. Catherine’s College, melyet 1475-ben alapítottak, de a 17. század vége felé újjá építettek. Vörös tégláinak színe az elmúlt évszázadok alatt sötét színűre érett. Mögötte van a Queens’ College (A Királynői Kollégium), ahova a Silver Street-en jutunk el. Csak nyolc évvel fiatalabb a King’s College-nál. VI. Henrik feleségének Anjou Máriának a védnöksége alatt épült, s a védnökséget IV. Edward felesége, Elisabeth Woodville folytatta. A Queens’ College legszebb része a Cloister Court (Kolostor-udvar). A kollégium favázas épülete 1460-ból való, úgy tartják számon, mint a késői középkori építészet egyik remekművét. Szemben kis átjáró vezet egy szűk udvarba (Pump Court), amelynek tornyából nyíló kis szobácskában lakott a hagyomány szerint 1510-1513 között a híres németalföldi humanista Rotterdami Erasmus, s míg görögöt tanított Cambridge-ben, visszaemlékezve németalföldi hazájára, szüntelenül az angol sört szidta.
A Trumpington Street a kollégiumok utcája. A túlsó oldalon a Trumpington Street és Pembroke Street sarkán van a Pembroke College, melyet 1347-ben Pembroke grófnő építtetett, azonban később átépítették. A kápolna, mely Christopher Wren első műve (1663) s egyben az első templom is, mely a Brit-szigeteken klasszicista stílusban épült, figyelemreméltó. Külön érdekessége, hogy pápai engedéllyel – 1335-ben Pembroke grófnő járta ki – kollégiumi kápolnának épült, s mint ilyen is az első volt a maga nemében.
Vele szemben van Cambridge legrégibb kollégiuma, a Peterhouse College, melynek épületei különböző korokból származnak, nagyterme azonban sokat megőrzött az eredetiből. A kollégium földszintjén érdekes régészeti anyag (asszír, egyiptomi, görög, etruszk és római) mellett kínai porcelánok, iszlám művészeti gyűjtemény, fegyverkollekció és sok vegyes jellegű kiállítási tárgy, műkincs látható, köztük 15. századbeli angol festmények. Az emeleten gazdag képgyűjtemény, a III. teremben kezdődik a híres angol mesterek (Highmore, Eworth, Hogarth, Romeney és Reynolds arcképeivel, Constable, Turner tájképeivel, a II. teremben 19-20 századi angol mesterek műveivel folytatódik. A IV: teremben kiállított francia festmények között megtaláljuk Oudry, Poussin, Delacroix, az V.-ben Degas, Renoir, Monet, Cézanne, Gaugin és Matisse képeit, Degas és Rodin bronzszobrait. A VI-VII. teremben olasz műveket láthatunk, többek között Leonardo da Vinci, Michelangelo, Tizian, Tintoretto rajzait, majd a IX-X. teremben flamand és holland mesterek képeit láthatjuk.
Eljutván a St. Andrew’s Streetre, megtaláljuk az Emmanuel College-t, melynek nevezetessége, hogy itt tanult a híres amerikai Harvard egyetem alapítója, John Harvard, és még néhány puritán pap, akik 1630-1636 között vándoroltak ki Amerikába. Az első udvarban álló kápolnát, melynek egyik ablaka John Harvard-re emlékeztet, Christopher Wren tervezte.
Fontos még megemlíteni a St. Andrew’s Street-en található Christ College-t, melyet 1505-ben VII. Henrik anyja, Richmond grófnője alapított. Kertje, amelyet akkoriban alakítottak ki, a legkevesebbet változott a cambridge-i kollégiumi kertek közül. A hagyomány szerint az itt lévő szederfát még John Milton, az Elveszett Paradicsom írója ültette, aki 1625-től volt diák a kollégiumban.
A St. Andrews folytatásán, a Sidney Streeten található a Sidney Sussex College, melyet a reformáció után Sussex grófnő alapított, amely egy részben lerombolt ferences kolostor helyét foglalta el. Itt tanult Oliver Cromwell, akire portré emlékeztet a kollégium termében. A Sidney Street mellékutcájában a Jesus Lane-en található a Jesus College, amelyet 1497-ben John Alcock, Ely püspöke alapított egy Benedek-rendi apácazárda helyén.
A Sidney Street folytatásán a Bridge Streeten egy Angliában szokatlan kerek templomot találunk (mindössze négy van belőlük), melyet 1130-ban építettek jeruzsálemi mintára és 1841-ben restauráltak. Eredeti normann stílusából az átépítés alig hagyott meg valamit. A Cam folyón átvezető nagy hídon, a Great Bridge-n túl van a Magdalene College, az egyetlen a folyó nyugati partján. Itt őrzik az emlékiratairól híres Samuel Pepys egykori, 3000 könyvből álló könyvtárát, melyet 1724-ben adományozott a kollégiumnak, együtt a 12 vörös tölgyből készült könyvespolcával. A Magdalene College utolsóként nyitotta meg kapuit a lányok előtt 1987-ben.
A kerek templomnál jobbra fordulva találjuk a St. John College-t melyet ugyancsak VII. Henrik anyja alapított, s kétszintes, négytornyú bejárata a legszebb kollégiumi kapu Cambridgében, s a 16. században téglából épített második udvara a legszebb cambridge-i udvarok egyike. Harmadik udvarából a velencei Sóhajok hídjának neogótikus változata, a Bridge of Sighs vezet át a folyó túlsó partján található új udvarba. Erzsébet-kori dísztermének falait híres diákok képmásai, közöttük a költő William Wordsworth és az államférfi Lord Palmerston arcképe díszíti.
A St. John College szomszédságában található a Trinity College, melyet VIII. Henrik alapított 1546-ban. Több régi intézmény egyesüléséből létrejött Trinity College a maga 600 diákjával a legnagyobb kollégium Angliában. Épületeiben ma is őrzik Newton, Thackeray, Macaulay egykori lakószobáját. Az épületek jórészt 1593-1615-ből valók. A King’s Gate (Királyi kapu) az udvar nyugati oldalán 1600-ban épült újjá, szemben a Queens’ Gate (Királynő Kapuja) 1697-ből való. Ebben a kollégiumban lakott Byron is, akit kizártak, s későbbi világhíre sem tudta jóvátenni a fiatalkori ballépését. Szobra, Thorwaldsen alkotása, csak hosszú vitákat követően kerülhetett fel a pincéből a kollégiumi könyvtárba.
Cambridge-ben leánykollégiumok is vannak, mivel azonban a lányok oktatása meglehetősen új keletű (1871-ben alakult az első leánykollégium 5 diákkal) a lányok kevésbé kollégiumi környezetben laknak. A lányoknak nehezen sikerült áttörniük a hagyományok korlátait: jó fél évszázadig bejárhattak ugyan az előadásokra, és vizsgázhattak is, ám csak olyan írást kaphattak, amely szerint, ha egyetemre jártak volna, akkor sikerrel tették volna le a vizsgát. Mára természetesen már vége ennek a nevetséges kompromisszumnak: a Griton College neoklasszicista épülete például 200 diáklánynak ad otthont.